Üzenet

Sziasztok! ( már ha van itt még valaki..) Nyugdotan mondhatom hogy sajnos az elmúlt 2 évben nem voltam aktív. Nem raktam ki következő részt. Nem jelentkeztem. Ezért bocsánatot is kérek. Ennek oka abból ered hogy beladtam 11/12 evésen még fiatal voltam a blogoláshoz, és nem voltam annyira "fejlett" az írásban. Ezzel ellentétben viszont be kell jelentenem hogy a blogot bezárom.. Ám van most egy másik ,melyet rendszeresen irok. Ha valakit érdekel ezen a linken találhatja meg! ---> https://www.wattpad.com/story/55016930-my-dream Üdv/Xx.V

8.rész

Új szobatárs

Sziasztok!Sajnálom hogy ilyen sokáig
nem került ki új rész.Remélem ettől
még nem lesz kevesebb látogatom.
De előre megígérem hogy minden
vasárnap lesz új rész!!! :)
Addig is,jó olvasást ehhez a
részhez!

***Kate szemszöge ***

Mikor reggel felkeltem, felöltöztem majd ettem. Közben pedig megint arra gondoltam,mit fogok csinálni ma.és hát megint csak a szokásosat!Vagyis olvastam, kiültem a teraszra levegőzni,sétáltam a folyóson majd ettem és feküdtem..Egy különbséggel.Kaptam egy új szobatársat!!!Eleinte nem értettem mi van vele,de hallottam ahogy az orvos egy hölgynek azt mondja "enyhe agyrázkódása" volt,majd a nő a lány nyakába ugrott.(észre sem vettem hogy felébredt..)Ezek szerint az anyukája az.Ezek után nem nagyon hallottam miről beszélnek,ugyanis suttogtak.Ám egyszer felkiáltott az anyuka, de az orvos azonnal közbeszólt majd mindenki kiment. Elgondolkoztam.
-Szia!-zökkentett ki a köszönés gondolat menetemből.
-Jajj...szia!Kate vagyok.-feleltem mosolyogva,majd ő is vissza mosolygott és bemutatkozott.Hm..July szép neve van! Még beszélgettünk majd szomjas lett és én felajánlottam neki hogy én tudok adni inni,ezért öntöttem egy pohárba vizet.Azonban mikor July megindult felém hirtelen összeesett,szerencsére sikerült elkapnom ám a hirtelen súly hatására én is összecsúsztam. Felálltunk majd majd megint leültünk,de ezúttal az ágyamra!Ő megitta a vizet én meg csak néztem ki a fejemből.Ezalatt megérezett July anyukája egy rakat ruhával. Wáó!..most hogy belegondolok nekem sokkal kevesebb ruhám van összesen mint amennyit ide hoztak neki! (Nem is csoda ugyanis nem tudtam menni vásárolni mert szinte az életem felét ebben a nyamvadt kórházban éltem le!..) -Anya liftezni akarok,éhes vagyok és pisilnem kell!-jött be egy kisfiú a szobába.Aha!Szóval ő lehet July kisöccse.Gondolom.Ezek után már nem sok minden történt.De miután már mindenki kiment,úgy döntöttem elmegyek letusolni.Felmarkoltam a pizsim,na meg a tusfürdőm és megindultam a fürdő felé.Körül belül tíz percet lehettem bent,ám ezalatt Julynak sikerült egy kisebb síró rohamot kapnia.Miután elmesélte miért sír,én csak nevetni tudtam.Ő nem tudta miért így elmagyaráztam neki hogy min nevetek. Ezután már csak ő is vigyorogni tudott,majd elment tusolni és én eközben elaludtam. Azonban éjszaka szörnyű görcseim voltak!Bár már megszoktam hogy a vesém miatt van,de most, tényleg megijedtem.Szenvedtem!nagyon örültem hogy July felébredt .Azonnal szóltam neki hogy hívjon valakit aki segít,de ezekhez a szavakhoz is elképesztően nagy erőfeszítés kellett számomra!Az orvos azonnal jött is és elvitek egy kisebb fehér szobába és adtak fájdalom csillapítót, majd az orvos megvizsgált.Kis idő elteltével közölte velem hogy nem sok jóval szolgálhat. ugyanis ezt mondta:
-sajnálom kisasszony de ha nem lesz sürgősen új veséje,nem tudom mit tudunk majd tenni mert..-nem fejezte be. Tudtam mit jelent.És hát..mit ne mondjak,küzdöttem a könnyeimmel!Vissza toltak a kórterembe.Láttam hogy July már aludt így én is lepihentem.Amiért hatott a fájdalom csillapító jól voltam ám csak nem tudtam aludni.hét körül már a "kis segítőkész szobatársacskám" is felkelt.
-Jobban vagy?Fáj valamid?-érdeklődött kissé rémülten.
-Igen.-feleltem majd kimentem mosdóba mikor kiértem csak egy cetlit találtam az ágyamon és July sehol!

***July szemszöge ***

ˇ"Azonban éjjel sírásra, és kisebb kiabálásra,nyögésre lettem figyelmes." Felkapcsoltam a villanyt,és csak Katet láttam aki ebben a pillanatban és a hasát szorítva feküdt.
-Hívd az orvost!-nyögte ki nagy nehezen.Én abban a pillanatban az ágya felett lévő vészhívó felé irányítottam tekintetem,és azonnal hívtam a dokit!Nem sok idő kellet neki. Egyből a szobában volt egy kissé testesebb nővérrel.Kitolták az ágyával együtt Katet. Amiért még csak hajnali egy volt úgy határoztam vissza fekszek.Leoltottam a villanyt ám nem jött álom a szememre.Sok ideig vártam majd felkeltem és neki álltam fel alá járkálni.Reggel öt körül mégis sikerült lepihennem.Hát megint csak két,három órát sikerült aludnom,de szerencsére mikor felkeltem Katet láttam aki rám vigyorgott.
-Jobban vagy?-kérdeztem komolyabban.Habár enyhe ijedség is kiült az arcomra.
-Igen,már sokkal.Csak megint..tudod...a vesém kevert be.-felelte szomorúan.
-Na jó nem mehet ez így tovább!Szinte alig van egy nyugott éjszakája!Neki is van épp annyi joga normális tininek lenni,és élni az életét mint nekem. Így elhatároztam!! ÉN LESZEK KATE DONORJA!-gondoltam magamban. Felálltam majd kerestem egy papír és ezt írtam rá:
"Szia!
Ne aggódj csak a dokival beszélek!Majd jövök!:)"
Ezt odaraktam az ágyára majd kimentem hogy megkeressem az orvost.Több emeletet végig kellett járnom mire rá találtam.
-Elnézést!kiáltottam utána.(lehet nem ez volt a legjobb módszer arra hogy megszólítsam ugyanis a mellettem álló nővér azonnal lepisszegett!De nem baj mert az orvos megállt úgyhogy folytattam)-Szóval van a szobatársam Kate Lughstone.
-Igen emlékszem!Ő a vesebeteg lány.Ugye?-bizonytalanodott el.
-Pontosan!Na de térjünk a lényegre.Úgy döntöttem ..én odaadom neki az egyik vesém! Haboztam..De ez nem tűnt neki fel.
-Ennek igazán örülök!Akkor még lefuttatunk pár tesztet majd közöljük hogy alkalmas-e.Rendben?-fejezte be. Én csak bólogattam,majd vissza mentem a szobámba Katehez.
-Szia!Megtaláltam az üzid.Mit beszéltetek?-kíváncsiskodott. -Áh..semmi érdekeset.-legyintettem és most ezzel is megelégedett.Egyenlőre nem akartam elárulni neki a nagy hírt.Főleg mert még nem biztos. Körülbelül egy óra múlva megérkezett a várva várt eredmény.Az orvos először felém fordult majd bólintott egy kisebb mosoly kíséretében.Majd Katehez fordult.
-Gratulálok kisasszony!Megvan az új donorja!-mondta és Kate arcárra kiült az örök mosoly!
-De,ki?mikor?-kérdezte izgatottan.
-Ez az illető közelebb van mint hiszi.-felelte az orvos majd kiment. Kate gondolkodott,majd felpillantott rám nézett és elvigyorodott.
-Te!!
-Én bizony!-feleltem mosolyogva
-Imádlak.-kiáltotta majd hozzám rohant és szorosan megölelt! Először éreztem úgy hogy igazán jót tettem.Egy igazán jó szeméyért!

7.rész

[Sziasztok! Ebben a részben jön egy új szereplő. Ő Kate!]

          Kate Lugstone

• Kor: 16
• Testvér: Lucy Lugstone
• Tudnivalók: Imádja a kutyákat és a természetet, de sajnos nem sok időt tud kint lenni a friss levegőn, ugyanis vesebeteg! Kate már 7 éves korától fogva folyamatosan kórházi kezelésekre jár, sajnos még mindig nincs donorja...

***

[July szemszöge]

-Felfog épülni? - hallottam anya aggódó hangját
-Enyhe agyrázkódása volt,de nincs komolyabb baja! - felelte az orvos,ám ekkor anya észrevette hogy felébredtem. Azonnal a nyakamba ugrott.
-Kicsim! Mit csináltál az utcán? Mi történt?? Fáj valamid? - halmozott el kérdésekkel.
-Nem akarok róla...beszélni - suttogtam.
-Már megbocsáss de az anyukád vagyok és.. - kezdte de a doki szerencsére közbe szólt.
-Holnapig bent tartunk megfigyelés alatt. Utána ha minden eredményed stimmel mehetsz is haza! - mondta majd kiment
-Hát ezek szerint szükséged lesz egy kis ruhára, és ételre, úgyhogy most megyek is értük haza! - válaszolta anyu majd megfordult és már ment is. Egyedül maradtam! Legalábbis azt hittem, de észrevettem hogy az ágyammal szemben van egy velem egykorú lány.
-Szia! - köszöntem.
-Jajj..Szia! Én Kate vagyok. - felelte mosolyogva
-Én July. Am.. van erre valahol víz vagy innivaló? - kérdeztem
-Nem sajnos nem, csak a felettünk lévő emelten.. De én adhatok ha szomjas vagy! - felelte mosolyogva, és én bólintottam. Felálltam és megindultam az ágya felé, de mikor már majdnem ott voltam hirtelen összeestem. Szerencsére Kate elkapott!
-July! jól vagy? - emelte rám a tekintetet.
-Igen! Csak egy kicsit elszédültem.. - feleltem,majd leültem és megittam a vizet. Mikor letettem a poharam anya lépett be az ajtón. Megkérdezte hogy vagyok és miközben válaszoltam neki állt ki pakolni a holmit amit hozott. Mikor végeztem csak elképedve néztem.
-Anya max egy hetet leszek itt, de talán még annyit sem! Ám te szinte egy hónapra elég ruhát, ételt és italt hoztál! - mondtam
-Tudom de.. - kezdte ám ekkor berontott az öcsém is.
-Anya!!! Liftezni akarok, éhes vagyok és pisilnem kell!- kiáltotta
Ezen mind nagyot nevettünk. Majd anya megfogta Jake kezét és elvitte a mosdóba. Eközben én neki álltam az ágyam melletti szekrénybe pakolni. Már majdnem kész voltam, amikor berohant Jake és fellökött. Így neki estem a szekrénynek, aminek a legfelső polcáról kipotyogtak a ruhám. Na meg persze a régi plüssmacim, Pocak Úr.. Elvörösödtem.
-Remek csak velem történhet ilyen! - gondoltam magamban.
-Bocsi...-felelte az öcsém. Én erre csak egy mosollyal feleltem majd megfogtam a kezénél fogva, magamhoz húztam majd egy barackot nyomtam a fejére.
-Héé! Elég! Hagyd abba! - ordította majd anyát pillantottam meg az ajtóban.
-Ő kezdte! - mutatott rám ösztönösen Jake. Anya erre csak egy amolyan "Persze, mint mindig"arckifejezéssel felelt. Neki láttam enni. Majd anyára pillantottam aki rám majd a szétszórt cuccaimra nézett felváltva.
-July! - emelte fel a hangját. Tudtam ez mit jelent úgyhogy felálltam odamentem a szekrényhez és összehajtottam a ruháim majd betettem a szekrénybe.
-Köszönöm! Mi most megyünk. - mondta.
-Szia-vigyorgott Jake anyának integetve.
-Na nem! Te is jössz!
-De én fogok vezetni. - felelte az öcsém a slusszkulcsot rázva.
-Persze majd 18 évesen! - vágta rá anya majd megfogta Jake kezét és kirángatta a kórteremből.
-Bocsi! A tesóm nem egy könnyű eset! - mondtam Katnek.
-Ne aggódj! Csak látnád a húgom. Hát.. vele sem egyszerű. - mosolyodott el. Ezután ő elment lefürdeni és én neki álltam enni. Közben elgondolkoztam.
-Jött Tom, aztán barátok lettünk de végül összevesztünk és jött az az álom, majd nem akart megbocsátani, és.. és Sam is.. Hogy lehettem ennyire hülye?! - miközben ezeket átgondoltam elárasztottak a könnyeim!Észre sem vettem hogy közben Kate végzett, mert mikor feleszméltem csak mellettem ült és vigasztalt. Nem értette miért zokogok, így hát elmeséltem neki mindent. Részletről részletre. Mikor végeztem csak nevetett.
-Min röhögsz? - kérdeztem szipogva.
-Csak azon hogy ezért sírni?! Ha jól belegondolsz csak előrébb kerültél ezzel az egésszel!
-Ezt hogy érted? - kérdeztem csodálkozva
-Figyelj most már tudod,hogy senkiben sem bízhatsz igazán! Na meg hogy nem mindig arra van igazán szükséged aki épp ott van és azt mondja "segíteni" akar. Nem de? - fejezte be.
-Igen, ebben igazad van! Köszi!
-Szívesen! - felelte majd megölelt.
-Várjunk. - toltam el magamtól - Benned bízhatok? - kérdeztem
-Határozottan igen! - válaszolta,és én elmosolyodtam.
-Ja és July nézd! - mondta majd benyúlt a párnája alá, és kihúzott alóla egy enyémhez hasonló plüss mackót! Egy ideig csak elképedve néztem majd elröhögtem magam! Beszélgettünk még egy kicsit majd elmentem tusolni. Mire kiértem Kate már aludt. Lefeküdtem az ágyamra majd lekapcsoltam a villanyt és elaludtam.Azonban az éjjel sírásra,és kisebb kiabálásra,nyögésre riadtam fel.

***

   Remélem tetszett ez a rész,és ha igen akkor +1-tek vagy komenteljétek! :) 

6.rész

Hazugságok

Óra után odamentem Tomhoz.
-Figyelj..sajnálom..-mondtam
-Mit sajnálsz?!Azt hogy genyo módon folyamatosan leráztál?
-igen,de ne haragudj.Tényleg megbántam!-feleltem de nem tűnt boldognak.

-Rendben megbocsájtok,-ekkor megnyugodtam,de folytatta-szerintem egy ideig hanyagoljuk egymást míg a történtek leülepednek. -fejezte be majd elment. Könnyek szöktek a szemembe..és berohantam a mosdóba, majd zokogni kezdtem.

Szerencsére Sam is épp bent volt.
-Úristen!-kiáltotta amikor meglátta az arcomat.-Mi történt?-kérdezte aggódva.
-Tom..nem akar velem..-kezdtem de nem tudtam tovább mondani,szerencsére láttam rajta hogy érti.
-Ne sírj!Majd idővel elfelejted!-mondta
-Te én NEM AKAROM ELFELEJTENI!-torkoltam. -De kérlek inkább beszélj vele..-fejeztem be
-Rendben de ígérd meg hogy akkor nem fogsz tovább sírni.-válaszolta
-Ígérem!-mosolyodtam el majd megöleltem.
-Oké! Akkor megyek megkeresem Tomot,de te szedd rendbe magad mert tiszta vörös a fejed és a sminked is teljesen elkenődött!-mondta majd kiment. Én pedig megmostam az arcom és kiigazítottam a sminkem. Vissza mentem a terembe.Becsengettek de a tanár még nem jött be.Ránéztem Samre és ő vigyorgott. Megnyugodtam, és odamentem hozzá.
-Na?Megbocsát nekem?-kérdeztem mosolyogva
-Hát..-kezdte és ilyenkor lekonyult a mosolyom.-Szóval ..van egy jó és egy rossz hírem.
-És?-kérdeztem
-A rossz hogy nem bocsát meg neked, a jó pedig hogy elhívott engem randira!
-Nee!
-DE!nem szuper?
-Nem,egyáltalán nem!Tudod nem azért küldtelek hogy .."bepasizz",hanem azért hogy beszélj Tommal hogy bocsásson meg nekem!-mondtam majd elrohantam. Nem akartam haza menni.Nem akartam sehova menni. Csak rohantam az utcán és közben elkezdett zuhogni az eső!

De engem ez sem érdekelt csak mentem. Azonban amikor egy kereszteződéshez értem,egy kocsit láttam közeledni.Innentől csak az éles duda hangjára, és a szemembe világító fényre emlékszem. A többi mond sötét!

Index

Sziasztok! Most lesz egy kisebb SZÜNET! ugyani 1 het es vege a sulinak. majd csak utána jön az új rész..De remélem akkor is majd nézitek a blogom;)Addig is jó szórakozást es persze vakáció!

5.rész

Álom vagy valóság

és..MEGCSÓKOLT!!
-Vagyis csak majdnem mert elkezdett ugatni a szomszéd kutya.
-...-megakartam szólalni de nem tudtam mit mondjak. És szerintem ő sem.Kis idő elteltével azért sikerül megszólalnunk.
-Fel kéne már mennünk aludni-mondtam
-Igen szerintem is-felelte Felmentünk,és átöltöztünk.
-Am..hol fogok aludni?-kérdeztem Tomtól
-Ööö..a szobámba-válaszolta kis gondolkodás után.
-És te?
-Hát majd a kanapén a nappaliban.
-De ..-kezdtem ám ő közbeszólt.
-Semmi de! hiszen ma neked van szülinapod ezért, nem aludhatsz egy kicsi,kényelmetlen kanapén!
-Oké. Jó éjt.- mondtam majd egy puszit nyomtam az arcára, majd megindultam a szobába.csakhogy Tom felkapott és berohant velem a szobájába,aztán beledobott az ágyba.
-Jó éjt neked is-mondta majd kiment és becsukta az ajtót. Reggel azonban mikor felkeltem,Tomot találtam magam mellett!
-Hát te?-kérdeztem meglepetten.
-Tényleg!Nem is mondtam hogy alva járó vagyok!!-felelte majd mind ketten elkezdtünk röhögni.
-De most komolyan.Miért jöttél fel?
-Na jó..hiányoltalak!-bökte ki végül
-És már jól vagy?-vigyorodtam el.
-Igen, sokkal jobban.
-Ennek örülök! Akkor menjünk enni mert már éhen halok!
-Én is. Gyere!-mondta majd megindultunk a konyhába.Mikor odaértünk felültem a pultra .
-Mit szeretnél enni?-érdeklődött.
-Hmm..nem tudom! Mi van?
-Van müzli tejjel, és KÁPOSZTA!-nevette el magát.
-Ez esetben maradok a müzlinél.
-Rendben.Mennyit kérsz?
-Amennyit gondolsz.-mondtam. Ekkor elővett egy óriás tálat,és elkezdte bele borítani a müzlit és a tejet egyszerre.
-Hé! elég lesz!-kiáltottam.
-OKÉ!csak gondoltam...annyira éhes vagy..hogy
-Nem! nem vagyok.-feleltem Majd Tom és csinált magának egy tányérral,és utána leültünk az asztalhoz enni.Kis idő után aztán felkiáltott Tom.
-Túl csönd van!!!!Gyere. Elindult a nappali felé,és én követtem.Leültem a kanapéra és Tom bekapcsolta a tévét!Pont Spongyabob ment!Miközben néztük meg is ettük a reggelit majd tovább néztük a TV-ét.Egyszer csak annyira elkezdtünk annyira nevetni hogy leestünk a kanapéról.És épp Tomra estem.. és belenézett a szemembe.
-Én..én..-kezdem de ő hirtelenen megcsókólt.

Közben bejött valaki.
-Jóre..-kezdte-oh..zavarok?-ekkor felnéztünk és Tom anyukája Mrs.Cox állt ott.
-Jajj! Nem!-ugrottunk fel.
-Rendben csak azért jöttem hogy szóljak July hogy anyukád most hívott hogy ideje lenne haza menned!-fejezte be Ekkor ránéztem az órára.
-Igen már tíz óra úgy hogy mennem kell.Csak összepakolom a cuccom.-mondtam majd felmentem Tom szobájába,átöltöztem és már mentem is.
-Viszlát.-köszöntem el majd egy utolsó pillantást vetettem Tomra. Mikor hazaértem,felvittem a szobámba a cuccom és utána lementem anyának segíteni megfőzni az ebédet,persze nem nagyon sikerült ugyanis elkezdtem mesélni anyának mi történt tegnap délután óta.
-..és utána MEGCSÓKOLT.-fejeztem be végül.
-Jujj kicsim! ez olyan aranyos. Emlékszem az én első komolyabb kapcsolatomra..-kezdte el mesélni a gyerekkorát. És mint mindig most sem figyeltem rá mert megint elkalandoztam! ( na és mi másról mint rólam, meg Tomról :) )
-July!Ébresztő!-hallottam anya hangját.
-MI???-akadtam ki teljesen!
-Öltözz mert elkésel a suliból!-fejezte be anya majd kiment a szobámból. -NEEE!-kiáltottam-Nem álmodtam,tudom hogy Tom megcsókolt. Van bizonyítékom a karkötő!-mondtam majd elkezdtem keresni, de nem találtam sehol!-Áhh!!!!!-ordibáltam. Kis idő múlva mikor kellőképpen lenyugodtam,észrevettem hogy már negyed nyolc van! Gyorsan felöltöztem

reggeliztem majd azonnal rohantam suliba.Mikor beértem már elmúlt nyolc! Odaálltam az ajtó elé és egy nagyot sóhajtotam.(Nagyon izgultam mi lesz mert,még soha sem késtem)Benyitottam.
-Elnézést a késésért.Elaludtam..-mondtam egyre csak halkulva.
-Örülök hogy beértél!-kezdte a tanár-Amiért először fordult elő veled ezért nem írok be az ellenőrződbe,de a tanári kis füzetembe feljegyzem a késésed!Meg köszönheted a nagylelkűségemet!Leülhetsz.-fejezte be
-Köszönöm..-suttogtam ,majd leültem a helyemre. Óra után odamentem Tomhoz! Sziasztok! ez a rész kicsit hosszabb lesz mint a többi! Remélem tetszett,és ha igen kommenteljétek vagy likeoljátok!

4.rész

Újra együtt

Beszéltem még egy kicsit Sammel majd elköszönt és már ment is. Megírtam a házim,ettem, stb.. Reggel amikor felkeltem már nem kellett sírnom és végre kialudtam magam.! :) Reggeliztem majd felöltöztem, és már mentem is suliba! Első óra technika volt,és így nem is találkoztam Tommal! Ugyanis külön vannak a lányok és a fiúk.Következő óra matek volt és ekkor Tom adott egy cetlit. Az volt rá irva: 

"Sajnálom ! Kérlek hallgass végig!" én erre azt írtam vissza: "Nem érdekel! értsd már meg!"A többi órán nem beszéltem senkivel. (még a szünetekben sem.) Majd mikor hazamentem segítettem anyának megcsinálni a vacsit. Krumplipüré volt csirkével! Mikor ezzel végeztünk felmentem a szobámba leckét írni!ekkor valaki kavicsokkal dobálta az ablakom! kinyitottam és kinéztem...Tom -Hagyj békén!  -kiáltottam ki neki! 

-Ne, várj, ha már nem beszélsz velem csak ezt hallgasd végig.-mondta és ekkor gitározni kezdett,majd énekelt! mikor végzett ki kiabáltam neki!:) 

-Gyere fel!-mondtam majd szóltam anyának hogy engedje fel!Mikor felért azonnal megöleltem.

-Sajnálom!..-csak ennyit tudtam kinyögni. 

-Nem baj de gyere velem! -felelte majd megfogta a kezem és magával húzott. 

-Hova megyünk?-kérdeztem. 

-Majd meglátod.-mondta egy ideig még gyalogoltunk és egyszer csak a parkban voltunk. Leültünk egy padra. Majd egymásra néztünk. 

-És most csukd be a szemed. - mondta én becsuktam és vártam. 

- Most nyisd ki! Boldog szülinapot! Ekkor kinyitottam és egy gyönyörű karkötőt nyújtott felém. 

- Én teljesen el is felejtettem... hogy ma van a szülinapom... DE te honnan tudtad?-néztem rá kérdőn. -A kis madarak csiripelték!-felelte mosolyogva. 

-Most komolyan! 

-Na jó. Sam mondta. -Azért remélem tetszik. 

-Persze. - feleltem. Még egy csomó ideig lent voltunk a parkban. (fagyiztunk,beszélgettünk, stb..) Majd utána elmentünk hozzájuk,de előtte beugrottunk hozzánk mert otthon hagytam a mobilom meg Tom mondta hogy hozzak fürdőruhát.Ezután el is indultunk hozzájuk. Mikor odaértünk mondta hogy menjek öltözzek át. -amm..hol a mosdó? 

-Menj egyenesen majd az első ajtó jobbra.-felelte miután átöltöztem és felhívtam anyát hogy ma itt alszok, Tom kopogott. 

-Bejöhetek-kérdezte. 

-Persze már meg vagyok. 

-Szuper akkor menjünk úszni!-mondta hatalmas medencéjük volt.

És a víz is pont jó meleg volt.Mikor már teljesen besötétedett Tom felkapcsolta a kinti lámpát.Minden olyan szép volt. Nagyon sok ideig voltunk már bent a vízben,ezért rápillantottam az órámra.
-Úristen..már éjfél..-mondtam Tomnak aki erre elvigyorodott, majd lebukott a víz alá, odaúszott és ....

3.rész

Mégsem szeret?

Tom volt az!
 -Szia! Nem vettelek észre .-mondta - Ma mikor fogsz jönni?
-Még nem tudom..Mikor menjek? - kérdeztem
-Nekem mindegy, de szerintem órák után.
-Rendben! :) -feleltem. Ekkor megérkezett Sam
-Sziasztok!-köszönt

-Szia!-feleltünk szinte egyszerre Tommal! Majd indegyikünk leült a megszokott helyére. Èn Tom mellé Sam pedig a mellettem lévő padba! Angol volt az első óra..Ezt még csak-csak átvészeltük de a következő órán tesin 5 kört kellet futni a suli körül!(A 3.-nál majdnem kidőltem de azért sikerült lefutnom!)Utána fiúk fociztak a lányok röplabdáztak.Játék közben annyira figyeltem Tomot hogy sajnos fejbe talált a labda majd ...elájultam. A tesi tanár azonnal be is vitt az orvosiba! Legalábbis azt hittem ő volt,de nem .Hanem Tom!!

Index

Sziasztok! a következő rész hétvégén érkezik. Addig is jó szórakozást a napokba!! :D

2.rész

Rossz dolgok egy kis jóval

-Ne akadj ki! - kezdte - de az öcséd, Jake .. kórházban van! 

-Mi van?? - teljesen lefagytam! - Miért? Anya miért nem engem ívott? 

-Nem vetted fel! annyira el voltál Tommal hogyészre sem vetted! Ès azért van kórházban mert nem kapott levegőt! - válaszolta! 

- Úristen..Jake..! Nem tudod mi baja? - kérdeztem - A doki szerint asztm..asztmás. - válaszolta! Nem tudtam mit tegyek! Úyhogy énekről elkéretőztem majd rohantam a kórházba. Anyát és Jaket hamar megtaláltam! -Szia-köszönt -Jake én annyira aggódtam érted.- mondtam
-Most már jól vagyok! -mondta majd rám vigyorgott - Miért nem megyünk haza?
-Mert még meg kell várnunk a doktort a gyógyszerrel.-válaszolt anya. Kis idő múlva a doki meg is érkezett kezében a gyógyszerel. Elmondta a tudni valókat és már indultunk is haza. Mikor hazaértünk,elpakoltam a táskám majd felmentem skypera és azonnal videóhívást kezdeményeztem Sammel.
-Szia!-köszönt-Na?Minden oké?-kérdezte
-Szia, igen már itthon is vagyunk.
-Az szuper. De mesélj mit beszéltetek Tommal??
-Hát hol is kezdjem.
-Az elején!-válaszolta.
-Jó! szóval..-elmeséltem neki mindent amit csak mondtunk Tommal egymàsnak.
-Wáóó.Ez nagyszerű! Ès mit veszel fel?-kérdezte
-Még nem tudom,de valószínűleg a csőszárú farmerem az ejtett vállú pink blúzommal!:)
-Az marha jól néz ki! De most mennem kell szia!-mondta
-Szia ! -köszöntem el én is. Vacsiztam ,tusoltam majd egy kis tévèzés után mentem aludni.Azonban reggel mikor felkeltem és belenéztem a tükörbe teljesen kiakadtam. Egy hatalmas PATTANÁS virított a homlokomon! :(
-Anya!!-kiáltottam azonnal.-Ez szörnyű!Igy nem mehetek suliba! Így nem láthat Tom sőt senki sem!-mondtam teljesen kiborulva.
-Jajj, July ez csak egy pattanás. Mindenkinek van. Ez a kamaszkorral jár! - próbált meg nyugtatni.Persze sikertelenül.
- Emiatt nem maradsz itthon! Menj keress a neten valami frizurát ami eltakarja!-mondta
-Ez nem ér!-vágtam rá de ő már ki is ment a szobából. Igyhát fekmenten a netre hogy keresek olyan frizurat ami: -takarja a pattanásom -jól néz ki -és persze ami megy a ruhámhoz ! Miután megtaláltam az elváráraimnak megfelelő egy tincset a hajambol fogtam és befontam majd keresztbe vezettem a homlokomon , végül egy csattal letűztem. Egy kis igazgatás után tökéletes volt! felöltöztem majd indultam is a suliba. Mikor a terembe értem még csak negyed nyolc volt ( ilyenkor általában csak én vagyok itt. )Ekkor megpillantottam hogy valaki áll az ablaknál! Közelebb mentem! (Szerintetek ki lehet az? :) )

1.rész

Az új srác

Az osztályban majdnem mindenki telefonozott, a többiek beszéltek. Egyedül én ültem egy magamban. Épp becsengettek első órára mikor megérkezett az új fiú az osztályunkba, Tom. Mesélt egy-két dolgot magáról majd az ofő leültette az egyik padba. Épp mellém. Mélykék szeme volt és fekete haja.
 -Szia!-köszönt oda egy fél mosolyt ejtve.
-Szi..a!-nyögtem ki végül egy sor ámuldozás után. Ekkor ránk szólt a tanár hogy ne beszéljünk mert fontos dolgokat mond !Kis idő elteltével ki is csengettek. Ekkor azonnal rohantam Samhez !!
-Képzeld!-kezdtem.-az új srác Tom hozzám szólt .-mondtam izgatottan.
-És mit mondott? -azt hogy "SZIA" -válaszoltam
-És még ?-folytatta a kérdezősködést.
-Csak annyit hogy szia!
 -Hát...nem túl sok.. -de legalább megszólított. Ekkor becsöngettek ,így bepakoltunk a szekrényünkbe és rohantunk is órára.A tanár még nem volt bent. Vártunk vagy 10 percet majd bejött az osztályfőnök.
-Gyerekek!A fizika tanár sajnos lebetegedett és egyenlőre még nincs ki helyettesítse. Ezáltal lyukas órátok lesz ! - fejezte be.
Az osztály ujjongott jobban mondva őrjöngött Persze csak miután az ofő kiment. Ekkor valaki megszólított.--És hogy is hívnak? -fordult felém Tom. Teljesen elvörösödtem. Óvatosan Sam felé fordultam. Láttam rajta hogy ő is épp annyira izgatott mint én.
-July. July Jonhs.-mondtam izgatottan -És téged?
-Szép név. Engem Tom Coxnak. -felelte. Megpillantottam a táskája mellett egy gitár tokot.(úristeeen gitározik!!)
-Gitározol?
-Igen, de nem nagyon emlegetem..-mondta
-Pedig ez szuper! Figyelj,következő óra ének. Nem játszanál valamit?-kérdeztem.
-Am..most nem.Bocsi.De ha van kedved holnap gyere át hozzánk!- mondta
-Igen persze!!!-mondtam izgatottam. (Wáó holnap megyek Tomékhoz! Azta.) Ekkor hirtelen odajött Sam.
-July,gyere..gáz van!-mondta én ekkor megijedtem.Sam nem szokott ilyen komoly lenni.!
-Tom..most sajnos mennem kell..-mondtam szomorúan.
-Semmi gond.Majd máskor folytatjuk!Akkor holnap?
-Igen. Szia!
-Szia.-köszönt el. Rohantam Samhez hogy megtudjam mi történhetett. Nagyon megijedtem!

Prológus

Reggel hétkor anya keltett hogy: 

-Ideje felkelni mert suliba kell menni.! -mondta . Én erre csak egy nagy nyögéssel feleltem . De azért felkeltem. Felöltöztem,megcsináltam a hajam, reggeliztem majd kimentem a házunk elé.Sam már ott várt. Elindultunk a suliba közben beszélgettünk arról mit csináltunk a hétvégén. Mikorra a sulihoz értünk már többnyire ki is fogytunk a sztorikból, ezért azonnal felmentünk a terembe.